Nőnap

Journee de Femmes

Nőnap alkalmából megkértek minket is, hogy készüljünk valamilyen műsorral a gyerekekkel. Úgy gondoltuk, hogy megtanítunk egy-két magyar dalt nekik, így magyar tudásuk is bővül, valamint nem veszik majd annyira kötelező jellegűnek és terhesnek, mivel imádnak énekelni. Nem kellett sokat vesződnünk a szöveggel, mivel Erzsó megtanította nekik régebben, így csak felelevenítettük, csiszoltunk kicsit a már elfelejtett sorokat. Nagyon édesek, ahogy magyarul énekelnek, jó hallani Afrikában a Tavaszi szél vizet áraszt-ot. Közben persze már nekünk is megtanítottak egy lingala dalocskát, mondjuk úgy, hogy egész tűrhetően megy. Személyes lingala tolmácsom Isaac, mindig készségesen lefordítja miről beszélnek egymás között.

Az ünnepre minden nő hagyományos népviseletet ölt, ez a pagne (pány), így mi is varrattunk magunknak. Hosszas válogatás után nagy nehezen találtunk egy zöld anyagot, amiből mindhármunk ruhája készült. Nem a választék hiánya miatt volt nehéz dönteni, rengeteg féle anyag volt, de mi nem vagyunk annyira hozzászokva az ennyire színes és mintás dolgokhoz. Végül egy zöld színű, szerintem UFO-mintás, Péter szerint sombrero, egyesek szerint fonalgombolyag átszúrva  kötőtűvel, úgyhogy a képek alapján várjuk a többi ötletet. Varrónőnk házhoz jött, nagyon meglepődtünk, amikor előkapott három posztert, a választható modellekről. Volt rajta kifejezetten temetésre, hétköznapokra, ünnepekre illő ruha, szóval elég nagy volt a választék. Mindenkiről levette a méreteket csütörtökön, hogy keddig bőven elkészüljön a három komplett ruha, vagyis szoknya felsőrésszel. Két része a népviseletnek így is lemaradt rólunk, egyrészt a fejkendő, másrészt a derékra köthető plusz anyag, amiről egyébként a ruha is kapta a nevét (eredetileg ez a pagne). Mi ezt nem kértük, hiszen így is nagyon meleg lesz szerintem.

Megérkeztek a ruhák ma este, azaz hétfőn, rögtön felpróbáltuk. Sajnos kisebb igazításra szorult mindegyik, de remélhetőleg holnapra meglesz mindenkinek. Kicsit úgy érzem magam tetőtől-talpig zöldben, mint egy karácsonyfa, de majd biztosan hozzászokom.

Esély egyelőség nőknapján

Árváink is igazi nőkként öltözve

Kedd reggel megkezdődött a nagy nőnapi őrület. Ez Kongóban hatalmas ünnepnek számít, aminek csúcspontjaként a szépen kiöltözött nők felvonulnak a belvárosban. Valószínűleg emiatt is volt már reggel dugó a főbb útvonalakon, ami miatt Doumen is késett tőlünk az átszabott ruhákkal. Mivel az enyém már kész volt, először csak én vettem fel. Bár nagyon furcsán éreztem magam benne, és biztosra vettem, hogy mindenki ki fog nevetni, meglepően pozitív hatással volt az emberekre. Amikor kimentem a boltba, még többen jöttek oda köszönni, mint egyébként, és nem győzték dicsérni a ruhám. Ahogy ezt a nap folyamán még sokszor mondták, igazi mama congolaise-ek lettünk. Amikor végül megérkeztek. Mindenkinek sikerült örömet szerezni ezzel az öltözékkel, ha már nekünk annyira nem is jött be, mivel iszonyatosan meleg volt és ez a ruha nem nagyon számít lenge öltözetnek. Sajnos mire az iskolába értünk, megtudtuk, hogy az ünnepség elmaradt, majd a húsvéti szünet előtt adhatjuk elő a kis műsorunkat. Előtte a gyerekekkel az árvaházban csináltunk pár képet, mivel nagyon szépen felöltöztek az ünnepre. Mindenki ugyanolyan pagne-t viselt, előtte  való nap pedig szépen befonták egymás haját, a különleges alkalomra való tekintettel még kis figurás díszeket is tettek bele, nagyon szépek voltak. A lányokat megajándékoztuk egy csokival, ami a meleg miatt megolvadt, de így is nagyon örültek neki. Végül egy sucré elfogyasztása után, valamint miután letudtuk az elmaradhatatlan fényképezkedést, hazamentünk. Kicsivel nagyobb ünnepre számítottunk, de a szünet előtti műsor biztosan sokkal nagyobb volumenű lesz az iskolában is.

Szandra és Zita